TUDATOSSÁG INTERJÚ 5.: Magosvölgy Ökológiai Gazdaság / Dezsény Zoli és Judit


A MagosVölgy Ökológiai Gazdaság mögött egy házaspár áll – Zoli és Judit. Mindketten agrármérnökök, és a szakmai tudás megszerzése után romantikus elképzelésekkel vágtak bele a gazdálkodásba. Szerettek volna egy olyan helyet, ahol a gyermekeik természetes körülmények között nőnek fel, ahol vegyszermentesen termeszthetik a zöldségeiket, és azt egy közösségen belül értékesíthetik.

Egy ökológiai gazdaságot építenek, ami mögött rengeteg elszántság, elszánás, kemény munka, tudatosság, tudás, kitartás van. Nagyon példaértékű az, amit csinálnak, és ezért szeretném, ha minél több ember megismerné őket és a munkájukat. Mi motiválta és motiválja őket a mai napig? Milyen nehézségekbe ütköztek? Mit tanácsolnának azoknak, akik most szeretnének belevágni valami hasonlóba? Mire érdemes odafigyelni? Mit csinálnának másként, ha újra kezdenék? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettem fel nekik, és Zoli válaszolt rájuk.

TUDATOSSÁG

Fontos számotokra a tudatosság? Milyen élethelyzetekben gyakoroljátok? (étkezés, munka, mozgás, környezettudatosság, időgazdálkodás, érzelmeid kezelése, szellemi gyakorlatok, család, gyermeknevelés)

Úgy fogalmaznám meg, hogy nagyon fontos, ezért tudatosan törekszünk a tudatosságra az élet számos területén. Ezzel együtt is újra és újra rá döbbenünk, hogy van még hova fejlődni. A felsorolt minden téma aktuális számunkra (is), változó intenzitással foglalkozunk a kérdéskörrel. Az alapfelállás az, hogy úgy érezzük, hektikus életvitelt folytatunk: városból vidékre költözésből adódó megváltozott életmód, egy hatalmas parasztporta rendben tartása, biokertészet vezetése, induló kisvállalkozói létből fakadó temérdek adminisztrációs és tervezési feladat, munkatársak menedzselése, zöldségközösség szervezése, három apró gyerkőc, képzések, társadalmi szerepvállalás – ezeket mind szükséges összehangolni a mindennapokban. Nem mondanék igazat, ha állítanám, hogy nekünk rutinszerűen sikerül a tudatosság fenntartása minden életterületen…

Az étkezés elsődleges, hiszen hisszük, hogy igaz a mondás: „Azzá leszel, amit eszel.” Részben emiatt vágtunk bele a biogazdálkodásba, hogy többek között a családnak is megteremtsük a tápláló betevőt. A hivatásunkból adódóan – a szezonban legalábbis – a minőségi és friss alapanyag adott. Szeretünk jókat enni, élvezni az ízeket, Judit kifejezetten ügyesen és szívesen főz, ezért a heti/napi munkatempótól, időbeosztástól függően a házi kulináris élmények adottak. Hozzászoktunk a jóhoz, így bár én a legkevésbé sem tartom magam válogatósnak, a gyenge minőségű alapanyagból készített ételt nem szívesen esszük meg. Amilyen minőségű ételeket kapnak a gyerekek az iskolában-óvodában például a tányérjukba, ha ételhordóban hazakerül, hát sokszor a kutya eszi meg… De hasonló csalódással teli élményeink vannak olykor-olykor, amikor egy átlagos színvonalú étteremben étkezünk. Előfordult már, hogy ajándékba kapott éttermi vacsorán Judittal magunk között kis túlzással „fanyalogtunk”, mert messze nem nyújtotta azt az ízélményt, mint a mindennapos otthoni „koszt”.

A munkában annyira vagyunk tudatosak, hogy szeretjük csinálni, ezért választottuk a biokertészetet hivatásként, azonban az időgazdálkodás, munka és magánélet elválasztása tekintetében bizony van még mit tanulnunk. Az otthonunk a munkahelyünk, meglehetősen sok adminisztratív, irodai körülmények között végzendő szervezési feladatot szükséges megoldanunk a mindennapokban, a karnyújtásnyira levő kertben olyan nincs, hogy nincs teendő, és az egy légtérű lakótérrel rendelkező parasztházunkban étkezőasztal egyben munkaasztal is. Ez az összemosódás sokszor valószínűleg nem egészséges, ezt érezzük, azonban nagyon lassan változtatunk csak rajta.

Az időgazdálkodás az egyik gyengém, mindig is „elúszós, halogatós” típus voltam. A legtöbb esetben érzem, hol és hogyan lehetne javítani, a gyakorlati megvalósítás azonban gyakran akadozik.

A család, emberi kapcsolatok területén igyekszünk Judittal önreflexiót gyakorolni, megérteni a másikat, együtt érezni. Az utóbbi időben jelentős energiákat fordítunk ennek a területnek a fejlesztésére, képzéseken, előadásokon veszünk részt, mentornál, coachnál is jártunk. Egy jelentős felismerés volt számomra ennek köszönhetően, hogy számos helyzetben az emberek többsége – saját magunkat is beleértve – milyen szerényen van felvértezve az emberi mivoltunkból fakadóan rendszeresen előforduló konfliktushelyzetek hatékony és egészséges kezelésének képességével. Tehát azt mondanám, hogy ezen a téren is tanulópályán vagyunk.

 

MOTIVÁCIÓK

Ki tudtok emelni az életetekből olyan fordulópontot vagy döntést, ami alapvetően változtatta meg az életeteket, és fontos döntéseket hoztatok meg általa?

Miután megszereztük a diplománkat, összeházasodtunk és megszületett Zselyke, az első gyermekünk. Tudtuk, hogy vidékre szeretnénk költözni és ott gazdálkodásba vágni, és csendes, nyugodt, tiszta, biztonságos környezetben felnevelni a gyermekeinket. Romantikus elképzelések vezéreltek bennünket, de nagyon akartuk. Döntés volt, hogy írunk magunknak egy pályázatot (fiatal gazdálkodók induló támogatása), aminek segítségével szerettünk volna belevágni a gazdálkodásba. Megtakarításaink nem voltak, így pályázati forrás megszerzése tűnt jó lehetőségnek. Harmadjára adtuk be, mire sikerült, de végül sikerült, kitartóak voltunk. Ez 2013-ban fordulópontot jelentett az életünkben. Tessék, ott volt a régóta várt pályázati forrás, bele kellett vágni, és közben betartani az ezzel járó feltételeket. Tanulság, hogy „Semmi sincs ingyen.” A fiatal gazda pályázattal járó pénz sem volt ingyen, azonban valószínűleg a pályázati kötöttség nélkül nem vagy lényegesen lassabban fogtunk volna bele közös álmunk – egy biogazdaság megteremtése – megvalósításába.

Terényben élünk, itt működik a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság. Terény egy 380 lelkes Nógrád-megyei aprófalu, a Cserhát szívében. Egészen 6 évvel ezelőttig talán a hírét sem hallottam. Aztán egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy a rádióban halott egy beszélgetést a polgármesterrel, hogy a település helyi civil kezdeményezésre „Nagycsaládok Terénybe” néven hirdet betelepülési programot annak érdekében, hogy a még működő óvodát és az általános iskola alsó tagozatá meg tudják tartani. Szimpatikus volt a felhívás – ami lényegében egy évre egy támogatott albérletet jelentett. Vesztenivalónk nem volt, még másnap jelentkeztem a megadott e-mail címen, és most itt vagyunk. Azt hiszem az egy sorsfordító pillanat volt. Tulajdonképpen néhány átmeneti ugrással a 8. kerület Baross-Szigony sarok, 4. emeletről pottyantunk ide gazdálkodni. Amikor ide költöztünk, a középső gyerek, Bence volt bölcsis korú, Julcsi, a harmadik gyerkőc már itt született. Terény számunkra az ígéret földje, termékeny talaj. Akkor is az, ha jellemzően a hasonló periférikus helyzetben levő települések közös sorsán osztozva innen inkább mennek, mintsem ide jönnek a fiatalok.

Hogyan kezelitek azokat az időszakokat, amikor nem vagytok motiváltak, vagy inspiráltak?

A gazdálkodás, a szakmám a hobbim is, így ritka, hogy ezzel kapcsolatban ne lennék motivált. Nagyon mélyről táplálkozó vágy, hogy az elveszett földi Paradicsomhoz hasonló helyet teremtsünk, még ha természetesen metaforikus értelemben is. Tehát a motiváció nagyon erős, mondhatnám lankadatlan. Fáradt, kimerült lehet az ember, mi is azok vagyunk sokszor, azonban úgy érzem, a célt szinte sosem veszítem el, az irány adott. A pihenés, kikapcsolódás természetesen alkalmanként elengedhetetlen ahhoz, hogy újult erővel tudjunk nekirugaszkodni a mindennapoknak.

Könyv/film/képzés, ami alapvetően változtatta meg az önmagatokról alkotott képet vagy az életeteket?

Számos hatás ért, felsorolok néhányat, ami eszembe jut. Mindketten részt vettünk még évekkel ezelőtt egy Synergy névre hallgató, fiataloknak szóló önismereti képzésen, az sokat adott.

Szerencsések vagyunk, mert kapcsolatban vagyunk olyan emberekkel, akiktől nagyon sokat tanulhatunk magunkról és a dolgok működésének természetéről, akik inspirálnak bennünket.

Ha könyvről van szó, akkor Nyírő József „Az én népem” c. regényét mondanám, amit még egyetem alatt olvastam. Az utolsó sorai máig csengenek a fülemben. Nekem arról szól az a bekezdés, hogy a tökéletlen ember a kizárólag tökéletes szellemi minőségben véghez vihető teremtést annak minden misztériumával véghez tudja vinni, ha kegyeleti állapotba kerül. Ebben az állapotban lehetségessé válik, hogy a föld és ég összeérjen, és megvalósuljon az isteni, tökéletes harmónia, amelyben az élet megismételheti önmagát. A szerző ezt a búzavetéssel szemlélteti, elképesztően gyönyörűen, máig beleborzongok, ha felidézem a sorokat magamban. Valószínűleg részben ez a „program” működik bennem tudat alatt a gazdálkodás iránti rajongásommal kapcsolatban.

MUNKA

Hogy született meg a Magosvölgy Ökológiai Gazdaság ötlete? Mi motivált Titeket abban, hogy elkezdjétek? Hogyan változtatta meg az életeteket?

Ki akartunk szakadni a nagyvárosi életből. Annyit tudtunk a legelején, az egyetem elvégzését követően, hogy gazdálkodni akarunk. A hogyan és miként természetesen erősen kérdéses volt. Mai fejjel nem igazán reális ábrándokat kergettem a gazdálkodás romantikájáról, kifejezetten vonzott az ezzel járó szabadság, hogy gazdálkodóként tulajdonképpen a saját lelked, szakmai és emberi hozzáállásod alapján olyan rendszert hozol létre, amilyet csak akarsz. Az embernek szabad keze van itt, végtelen számú kölcsönhatással természet és ember között. Ez rendkívül vonzó még ma is. Tehát ez a része igaz a mai napig. Az, hogy teljesen zöldfülűként mennyi nehézséggel fogunk szembesülni, a kezdetekor még ismeretlen volt előttem. Ahogy korábban mondtam, megnyertük a pályázatot, bele kellett vágni. Terény lett a helyszín és kisléptékű ökológiai zöldségtermesztés a tevékenység. Egyrészt azért ez, mert nem kell igazán nagy terület ahhoz, hogy meg lehessen belőle élni – és teljesíteni az elnyert pályázati támasztotta feltételeket –, másrészt a második diplomámat a közösség által támogatott mezőgazdaság hazai fejlődéstörténetéről írtam. Ez a téma – a termelő és fogyasztó bizalmi kapcsolatára épülő rendszer – felettébb érdekelt, és ha már sok infót gyűjtöttem össze róla, akkor logikus volt, hogy gyakorlatban kamatoztassuk a megszerzett ismereteket. A közösségi alapon szerveződő gazdaságok pedig jellemzően zöldségkertészetek.

Mi az a „közösség által támogatott mezőgazdaság”?

A közösség által támogatott mezőgazdaság – az angol community supported agriculture kifejezés fordítása – már régóta érdekelt, ezért is választottam anno szakdolgozati témaként. Ez egy olyan szervezési-értékesítési rendszer, amelyhez társadalompolitikai tekintetben Nyugat-Európában mozgalom is kapcsolódik, és amely a termelő és fogyasztó közötti bizalmon, személyes kapcsolaton, elköteleződésen alapszik. Feleségemmel, Judittal 2013-ban közösen alapított MagosVölgy Ökológiai Gazdaság minden tekintetben erre a rendszerre épül. Az első két évben házhoz szállítottunk és piacoztunk, a harmadik évtől váltottunk erre a tervezhető és sokkal inkább holisztikus szemléletet tükröző modellre.

Praktikusan a dolog úgy működik, hogy a téli időszakban toborzunk a gazdasághoz csatlakozó elkötelezett fogyasztókat, akikkel kötünk egy teljes szezonra szóló megállapodást. Ennek keretében minden a gazdaságban megtermelt zöldséget és feldolgozott terméket a teljes szezonban - jelenleg áprilistól decemberig - heti rendszerességgel egy zöldség-részesedés formájában egyenlő arányban elosztjuk a tagok között. Ez hetente 8-12 féle szezonális zöldséget jelent, amit minden héten csütörtökön délután szállítunk, idén már három budapesti átadópontra.

A zöldségközösség tagok jellemzően egészségtudatos, a szezonális étrendet elfogadó, a személyes kapcsolatot értékelő emberek. Sokan kisgyerekes családok, de vannak fiatalok és néhányan idősebbek is. A megállapodás keretében minden hónapban egy fix, előre meghatározott összeget utalnak a gazdaságnak, amellyel nem a hetente átvett zöldségek piaci értékét fizetik meg, hanem a gazdaság működésének költségét finanszírozzák. Tehát ebben a rendszerben nincs ár, a havi hozzájárulás összege az általunk egy évre előre meghatározott költségvetés, és az adott évben csatlakozó zöldségközösség-tagok számának függvényében kerül megállapításra.

A tagjainkkal minden héten személyesen találkozunk a zöldségátadásokon, van zárt MagosVölgy Zöldségközösség facebook csoport, hírlevél, levelezőlista, évente háromszor szervezünk gazdaságlátogatást, és aki szeretne, jöhet önkénteskedni is. Az idei évtől terv szerint szervezünk Terényben a tagságbeli fiataloknak ifjúsági tábort is. Tehát sok ponton igyekszünk kapcsolódni azokhoz az emberekhez, akik asztalára az a zöldség kerül, amit mi a kertben megtermelünk. Nagyon fontos számunka a személyesség és transzparencia, hogy tudjuk, kikért dolgozunk. Az is fontos szempont, hogy tudjuk, jót teszünk a munkánkkal, örömet okozunk másoknak, akik izgatottan várják hétről hétre a zöldségeinket. Egy átlagos fogyasztónak sejtelme sincs, hogy az az élelmiszer, amit elfogyaszt, valójában hogy kerül előállításra, ki munkájának eredménye, honnan származik, és milyen folyamatokon keresztül jut az értékesítés helyszínére. A közösségi gazdálkodás keretében a hozzánk zöldségközösség-tagként csatlakozó emberek számára többféle kommunikációs csatornán keresztül igyekszünk egy reális képet adni a kisléptékű mezőgazdaság működéséről, szépségeiről és kihívásairól. Ez egyfajta kapcsolt, pozitív externáliaként ható edukációs misszió a szezononként megtermesztett 40-50 zöldségfaj 120 fajtája mellett.


A munkátok a hobbitok? Mennyire fedi egymást a kettő?

Igen a részemről. Nagyon erősen fedi, néha túlzásba is esem ezzel kapcsolatban.

Mit tanácsolnátok azoknak, akik most gondolkoznak azon, hogy belevágnak valami hasonlóba, mint Ti?

Tájékozódjanak nagyon alaposan és lehetőleg 1-2 évet szerezzenek munkatársként tapasztalatokat más rendszerekben. Mi egészen minimális gyakorlati tapasztalattal futottunk neki, ennek megfelelően bőségesen meg kellett fizetnünk a tanulópénzt, a szó szoros értelmében is. A tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, és a jól megfogalmazott cél is rendkívül fontos. Illetve mindig kicsiben érdemes kezdeni, és fokozatosan növekedni. Az ember kezdőként elkerülhetetlenül hibázik. Ha kisebb a rendszer, kisebb a „szívás” is.

TUDÁS

Hogyan képzitek magatokat? Milyen könyveket olvastok? Milyen képzésekre jártok, és miért?

Ismerős, baráti gazdálkodók közötti tapasztalatcsere a legmarkánsabb. A tudás és tapasztalatmegosztás nagyon fontos. Lelki oldalról is igaz ez, mert így érezzük, hogy nem vagyunk egyedül a nehézségeinkkel. Otthon több mint száz szakkönyv sorakozik a könyvespolcon, a leghasznosabbaknak az amerikai kontinensen íródott, kifejezetten kisléptékű zöldségkertészetről szóló (market gardening) könyvek bizonyultak. Egész egyszerűen azért, mert sokkal-sokkal gyakorlatorientáltabbak minden hazai hasonló kiadványnál. Nem csak az elmélet van leírva, az olvasó választ kap a „hogyan? mikor? mivel?” típusú kérdéseire is.

Szintén hasznosnak tartjuk az angolul elérhető online market gardening tanfolyamokat, egyre be is iratkoztunk. Nem kis költség, de 50+ órányi jó minőségű és rendkívül pragmatikus videóanyag érhető így el, amiből nagyon sokat tanulunk.

Ezek mellett részt veszünk a családon és gazdaságon belüli hatékonyabb és őszinte kommunikációt szolgáló mentoringon ill. szervezetfejlesztésen is.

Judit emellett levelező szakmérnöki képzésen jelenleg zöldség-gyümölcs feldolgozásról képzi magát minden második hétvégén. Tavaly 1500 üveg feldolgozott zöldséget készítettünk, ezért gondoltuk, hogy nem árt, ha ezen a téren mélyítjük az ismereteinket.

 

NAPI RUTIN

Egy ilyen gazdaság irányítása mellet, három gyerekkel valószínűleg vannak napi rutinjaitok, amik segítik a család életét és a munkameneteket. Fontos számotokra a rutin, vagy jobban szeretitek, ha spontán alakulnak a napjaitok?

A rutint szentnek tartom. A jó minták gördülékennyé tehetik az emberek napjait. Keressük őket erősen… 😊

Hogy néz ki egy reggeletek? Mindig egyforma vagy változó?

Mivel a rutint keressük, azt mondanám, hogy minták vannak, de sok benne a tervezetlenség. Az szinte minden reggel fix pont, hogy a gyerekek, akik a mi ágyunk felett alszanak hárman egy nagy emeletes ágyon, ébredés után lekuckóznak hozzánk pár percre. A kistelepülések egy feltétlen előnye, hogy az iskola és az óvoda 5 perces közelségben van, így ha mindez 7.15-kor történik meg, akkor is kivitelezhető, hogy időben odaérjünk. Nyáron szükséges korán kelni, most éppen átmeneti időszakot élünk még a tél és nyár között, gyakran az éjszakai adminisztrációs, e-mailezős órák rövidítik meg az alvásidőt, és akkor másnap nehezen megy a felkelés.

Van olyan elalvás előtti szokásotok – gyerekekkel vagy nélkülük –, ami segít abban, hogy jobban tudjatok pihenni?

Elalvás az esetek túlnyomó részében nem okoz kihívást, percek alatt megy, mert mire oda jutok, legtöbbször leragadnak a szemeim. A gyerekekkel alvás előtt megnézünk egy vagy két Magyar népmesét. Ehhez ragaszkodnak, és nekünk is a rutin részévé vált. Ez mindennapos. Korábban inkább mesekönyvből olvastam, azonban valamiért mostanában ritkábban fordul elő. Sokszor elaludtam olvasás közben, lehet, hogy részben ez az oka… 😊

ÉTKEZÉS

Hogy néz ki az étrendetek? Általában mit szoktatok enni, vagy mi ideális számotokra?

Sajnos a napi munkarendünk meglehetősen hektikus, és ezt tükrözi az étkezési rend ill. rendetlenség is.

Reggeli

Sokszor csak 10-11-kor kerül rá sor. Ha el nem felejtem egy vagy két almát megeszek reggelente. Ha azonban a kertben kezdek reggel, ennek kisebb az esélye. Gyomlálás vagy öntözőrendszer-építés közben nem könnyű almát enni, önmagában pedig sajnálom rá az időt, ami bizony helytelen dolog. Tehát reggelire vagy melegszendvics (kenyér+vaj+sajt+ szezonális zöldség) vagy müzli van általában. Ha be tudunk szerezni jó minőségű pékárút Budapestről, az felüdülés (kedvencünk a PipacsPékség kenyere), mert itt a környéken igen silány minőségű pékárút lehet csak beszerezni.

Ebéd

Ha nem folyik egybe a reggelivel, akkor korábbi napokból főtt étel kerül az asztalra ebédkor, esetleg tükörtojás, melegszendvics. Tehát valami gyors megoldás, mint reggel, mert főzőcskére nincs időnk.

Vacsora

Jellemzően minden másnap főz Judit, zöldség tekintetében jellemzően saját előállítású alapanyagból. Húsfélét fogyasztunk, ez sajnos nagyobb részt nem fenntartható gazdálkodásból származik. Idei évtől beneveztünk mi is egy gazda ismerősünkhöz, aki „húsközösséget” működtet és ökológiai módon, legeltetésre alapozva tart jószágokat Táncoskert Biogazdaság.

Snack

Répa, alma, mazsola. A régi megszokások is tartják magukat, így chips is előfordulhat.

Mire figyeltek oda a gyermekeitek táplálkozásában? Mi az, amit rendszeresen esznek, és mit nem adtok nekik? Eltér valamiben az étrendetek egy átlagember étrendjétől?

Igyekszünk minél kevesebb cukros ételt, „műanyag” kaját bevinni a táplálkozásba. Otthon a nem saját magunk által megtermelt élelmiszer mellett is jellemzően törekszünk a minőségi, még ha nem is minden esetben ökológiai termékek beszerzésére. Tehát pl. olcsó párizsi, porból készült ételek, mirelit és olyan feldolgozott termékek, aminek 4-6 sornál hosszabb az összetevők listája a csomagoláson jellemzően nem fordulnak elő. Kevesebb talán az édesség, cukorka, csoki, amit elfogyasztanak a gyerekeink más gyerekekhez képest.

Édesszájúak vagytok? Ha igen, mit esztek édességként?

Én igen, Judit nem. Mézet fogyasztunk inkább cukor helyett. Mazsolát is rendszeresen. Jobb minőségű csokoládé azért előfordul, ill. a gyerekek elkerülhetetlen mikulás és húsvéti csomagjaikat igyekszünk beosztani, így az a mennyiségű édesség 1.5-2 hónap alatt fogy csak el, amit rokonoktól, iskolában stb. ezeken az alkalmakon kapnak.

Van olyan vitamin, étrend kiegészítő, gyógynövény, tinktúra, amit rendszeresen fogyasztotok, hogy jobb kedvű legyen a család?

Én C-vitamint szoktam rendszeresen por formájában, jellemzően a téli időszakban. Ezek mellett Judit néha Magnéziumot.

Van olyan szakácskönyv/blog/újság, amit nagyon szerettek (kedvenc szakácskönyv), vagy az utóbbi időben inspiráltak?

A Magyar Konyhát járatjuk, másról részemről nem tudok.

MOZGÁS, SPORT

Mozogtok, sportoltok rendszeresen? A gazdaságban végzett munka mellett belefér a sport? Van rá egyáltalán szükség? Ha igen, akkor milyen mozgásformát választotok, amit hetente többször végeztek?

Sajnos nem fér bele jelenleg. Természetesen ez rajtunk múlik. Középiskola és egyetem alatt versenyszerűen futottam, ez nagyon hiányzik, minden évben szeretném újrakezdeni. Az idén tényleg… 😊

Illetve idén az egyik fiatal, nem falubeli munkatársunk jógaoktató-képzésre jár. Szövök ábrándokat azzal kapcsolatban is, hogy hasznosítjuk ezt a helyi erőforrást…

 

STRESSZ

Van olyan technikátok, ami segít kezelni a stresszt a hétköznapokban?

Beszerzünk a Harangozó Ilonka nénitől pálinkát és bort, amit az életművész fia készít biodinamikus módon a Szent-György hegyen, és mértékkel fogyasztunk is belőle. Terény ismereteim szerint az utolsó magyarországi falu, ahol kézzel harangoznak…

Ha nem tudjátok elkerülni a stresszt, akkor hogyan kezelitek?

Megbeszéljük a problémákat.

Odafigyeltek a család-munka-szabadidő egyensúlyára?

Igen, de gyakran nem sok sikerrel …

 

KIKAPCSOLÓDÁS

Mit csináltok, ha ki akartok kapcsolni? – gyerekekkel és gyerekek nélkül…J

Minden évben egyszer elmegyünk kirándulni a környékre. Mielőtt ide költöztünk, gyakrabban kirándultunk…

Ritkán, de akkor közösen megnézünk egy családi vagy természetfilmet. (Egyébként nincs TV előfizetésünk.)

Az utazás, nyaralás ritka vendég nálunk. Ha sikerül pár napra elszakadni, azt nagyon tudjuk élvezni.

 

UTAZÁS

Eddigi legjobb utazásélménye(i)tek? Miért?

Tavaly novemberben voltunk Görögországban. Egyrészt a IV. European CSA Meetingen vettünk részt Thesszalonikiben, utána pedig elmentünk a tengerhez. Egy szál turista sem volt rajtunk kívül, vadkempingeztünk, ki tudtunk szakadni pár napra, emlékezetes élmény volt.

Hová szeretnétek még mindenképpen eljutni életed során? Miért?

Belső Ázsia. Számos nagyon régre visszavezethető kulturális párhuzam az ottani népek és közöttünk, titokzatos világnak tűnik, nagyon érdekel. Nem szeretem a tömegturizmust, ha tehetem inkább az elhagyatott helyeket keresem fel.

HA ÉRDEKESNEK ÉS HASZNOSNAK TALÁLTAD A CIKKET, OSZD MEG A BARÁTAIDDAL, CSALÁDODDAL, HOGY ŐK IS TANULJANAK ÉS FEJLŐDJENEK.

TUDJ MEG MÉG TÖBBET!

Tanuld meg, hogy melyik évszakban, hogyan jó étkezni. Készen kapsz hozzá minden tudást és receptet. Ilyen és ehhez hasonló, egyszerűen alkalmazható tudást találsz az 5 Elem magazinban.

Tagged: Dezsény Zoli, Magosvölgy Ökológiai Gazdaság

Pin It on Pinterest

Share This