KENYÉR: Mindennapi kenyerünk hatása…

2017. november 12. | Blog

A kenyér a nyugati világban kulturális ügy, az identitásunk része.

Ezt nem csak rengeteg szólás és közmondás mutatja, hanem a vallási rituáléink is utalnak rá. Kenyéren és vízen élni ugyan a szegénység egy mutatója, mégsem halunk éhen. Tehát van mit enni… A keresztény vallás egyik legfontosabb szimbóluma a kenyér, mely az isteni áldozathozatal, az emberi szenvedés szimbóluma. Azt lehet tehát mondani, hogy a nyugati világban kenyér nélkül élni nem lehet. Vagyis lehet, de furcsa. Minden kultúrában van valamilyen fajta kenyér. Az ázsiaiak és a közel-keletiek is sütnek kenyeret, csak általában lepény vagy gombóc formájúra.

A  KENYÉR HATÁSA A HAGYOMÁNYOS KÍNAI GYÓGYÍTÁS SZERINT

A kenyér hatása különös, mert a kávéhoz hasonlóan kettős: szárít és nedvességet halmoz fel egyszerre. Minden lisztté őrölt alapanyag nehezen emészthető – a búzalisztre ez fokozottan igaz –, ezért hajlamos lerakódásokat képezni, és nyálkaként megjelenni. Mindemellett a gyomorba kerülve az emésztéshez testnedvekre van szükség, ezáltal a gyomor testnedveit felemésztve szárít.

A kenyér egy levessel kombinálva jó lehet, ha viszont hideg étkezés részeként fogyasztjuk, akkor hűt: a testnek kell ugyanis az így kombinált és elfogyasztott alapanyagokat felmelegítenie, hogy meg tudja emészteni.

Amikor egy étel vagy alapanyag kapcsán az a kérdés merül föl, hogy könnyen emészthető-e, mindig azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott étel megemésztése után több energia marad-e, mint amennyit az emésztés felemésztett. Minél több energia marad, annál könnyebben emészthető egy étel. A kenyér hideg étkezés részeként nehezen emészthető alapanyaggá válik, mert egyrészt száraz, másrészt pedig hideg. Ebből az következik, hogy a testnek nem csak emésztőnedveket kell termelnie a megemésztéséhez, hanem fel is kell melegítenie.

KINEK NEM JÓ A KENYÉR?

Leginkább azoknak érdemes felülvizsgálniuk a kenyér fogyasztási szokásaikat, akik

  1. túlsúlyosak
  2. emésztési problémákkal küzdenek, ami lehet puffadás, laza széklet, szorulás, hasfájás stb.

Ha bizonytalan vagy, érdemes elhagynod a kenyeret 2 hétre, és megvizsgálni, hogy milyen változásokat veszel észre magadon.

SZENDVICS VAGY TUNKOLÁS?

Európában minden nap, gyakran többször is eszünk kenyeret, ilyenkor általában hideg étkezésként sajttal, felvágottal, nyers zöldségek társaságában fogyasztjuk. Ezzel szemben az ősi kultúrákban a kenyér főtt étkezések kiegészítőjéül szolgált. Tehát a legfontosabb a kenyér fogyasztása kapcsán az ételpárosítás felülvizsgálata – függetlenül attól, hogy milyen gabonából van, illetve gluténmentes vagy sem.

 

  1. Szendvicsként is jó, de a kenyér az étkezés max. 1/3 részét tegye ki, és sok zöldség kerüljön mellé.

    A zöldség lehetőleg ne csak nyersen, hanem vegyesen kerüljön a kenyér mellé: párolva, főve, nyersen, gőzölve, sütve - évszakhoz alkalmazkodva készítsd el, illetve fűszerezd az időjárásnak megfelelően. Jó megoldás lehet az is, ha a szendvicset zöldségpástétommal készíted sajt és felvágott helyett.
  1. Tunkolás! Ha az emésztés hatékonysága szempontjából nézünk a kenyérre, akkor az a legjobb, ha a kenyeret szószos, leveses ételekkel (pl. leves, főzelék) párosítjuk.  
    Használhatod a kenyeret evőeszközként is, ahogyan például az indiaiak is teszik. Szószos ragukat fogyasztanak így lepénykenyérrel.

MIÉRT OKOZ SOKAKNAK EMÉSZTÉSI PROBLÉMÁT A KENYÉR, ILLETVE A GLUTÉN?

  1. A kenyér alapvetően száraz étel. A fogyasztásánál oda kell figyelni a párosításra: lsd. fentebb.
  2. A bolti forgalomban hozzáférhető kenyerek nagy része nem jó minőségű alapanyagokból készült: 
  • sokáig áll a liszt az őrlést követően, ezért oxidálódik
  • gabonaüszöggel, fuzáriummal fertőzöttek a gabonák, ami egy gombaféle
  • nemesített gabonafajtákat használnak a készítésükhöz, és ezeknek a nemesített fajtáknak gyakran akár 2x magasabb a gluténtartalma
  • túlfogyasztás: túl sokat eszünk belőlük, és nem jól kombináljuk már alapanyagokkal illetve ételekkel

 

5 Elem magazin!

Szezonális étrend, irányelvek, alapanyagok hatásai és felhasználása

 

Egészséges életmód szezonálisan

HOL LEHET JÓ KENYERET KAPNI?

MIBŐL KÉSZÜLJÖN A MINDENNAPI KENYERÜNK?

BÚZA: frissítő tulajdonságú gabona – ez azonban csak a nemesítés előtti búzafajtákra igaz.

  • direkt módon nyugtatja a Szívet és összpontosítja az elmét: álmatlanság, szívdobogás, ingerlékenység, érzelmi instabilitás ellen
  • a szívet és lelket tápláló hatása miatt úgy tartják, hogy az emberi fejlődés és növekedés eszményi étele/alapanyaga
  • serkenti a növekedést, súlygyarapodást, zsírképződést: törékeny alkat esetén, kisgyermekeknél

Nem fogyaszthatják: túlsúlyosak, daganatos betegek

A nemesített búza élettani hatása ezzel szemben melegítő, tehát teljesen ellentétes a régi búzafajtákéval. A termékeny talajon termesztett búza sokkal több ásványi anyagot szív fel, mint bármely más gabona: tápanyag-profilja minden más gabonánál jobban hasonlít az emberi testére

Nem rossz tehát a búzakenyér, de fontos

  1. a gabona minősége
  2. az elkészítés módja: kovásszal készüljön - lsd alább
  3. a fogyasztás gyakorisága és mennyisége
  4. ételkombináció

TÖNKÖLYBÚZA: melegít, édes

  • erősíti az emésztőrendszert
  • törékeny, hiányos ember eledele
  • a búza rokona, gluténtartalmú gabona
  • Dél-Kelet Ázsiából származik, 9000 évvel ezelőtt került a Közel-Keletre
  • előnye, hogy vastag a gabonaszemek külső héja, emiatt ellenállóbb, tehát nem permetezik, és emiatt sokkal könnyebben tárolható is

ROZS: semeleges hatású, édes-keserű gabona

  • hideg területek és éghajlat kenyere
  • csak a kovásszal készült és teljes kiőrlésű, kizárólag rozsból készült rozskenyérnek van jótékony hatása

MAGOK: Ha nem ehetsz valami miatt gluténtartalmú gabonát, akkor magokból is készíthetsz magadnak kenyeret. Itt találsz hozzá egy receptet: https://5elemes.hu/gabonamentes-kenyer-magokbol/

TELJES KIŐRLÉSŰ KENYÉR LEGYEN VAGY NEM?

  • Nem ez a legfőbb szempont, hanem sokkal fontosabb a búza minősége: ha nem bio minőségű a búza és nem ellenőrzőtten gombamentes, akkor jobb a fehér kenyér. A gabonák héját támadja meg a gomba (pl. a fuzárium) ugyanis, és ha ezt lehántják, akkor nagyobb eséllyel nem eszünk belőle.
  • Ha puffadsz vagy szokott fájni a hasad, netán bármilyen emésztési problémád van, akkor jobb, ha nem eszel kenyeret vagy ha mégis, előnyösebb a fehér kenyér, mert könnyebben emészthető.

 

ÉLESZTŐ VAGY KOVÁSZ?

Egyértelműen a kovásszal készült kenyeret érdemes előnyben részesítenünk, a kovász ugyanis segíti az emésztés folyamatát, ahogyan minden más természetes fermentálással készülő alapanyag is. A kovásszal kevert kenyeret hosszan kell pihentetni, és így egy erjedési folyamat indul el

  • lactobacillus-tartalmának köszönhetően segíti az emésztést és a kiválasztást (bélflóra)
  • az erjedési folyamat és a sütés csökkenti a gabonák fitinsavtartalmát, mely csökkenti az ásványianyag-cserét
  • hosszan eltartható – sokszor akár 1 hétnél tovább is

A boltokban kapható élesztő állítólag csupán 100 éves találmány, és laboratóriumban állították elő. Az élesztővel készült kenyér okozhat: puffadást, rossz emésztést, kandida (főleg cukorral együtt).

FORRÁSOK

  • https://www.ernaehrungsberatung-wien.at/blog/unser-taeglich-brot-stellenwert-in-der-tcm-ernaehrung
  • Pitchford, Paul: Gyógyító táplálkozás, Édesvíz, 2009

HA ÉRDEKESNEK ÉS HASZNOSNAK TALÁLTAD A CIKKET, OSZD MEG A BARÁTAIDDAL, CSALÁDODDAL.

5 Elem magazin!

Szezonális étrend, irányelvek, alapanyagok hatásai és felhasználása

 

Egészséges életmód szezonálisan

Pin It on Pinterest

Share This